Bázis inzulin.

  1. Inzulinok típusai-pro és kontra - CukorbetegKözpont
  2. Atenolol in diabetic patients
  3. Cukorbetegség fűgyűjteménye
  4. Cukorbetegség kezelés frakciót sda
  5. Bázis inzulin és bólus inzulin - Mi a különbség?
  6. Bázis inzulin és bólus inzulin - Mi a különbség?
  7. PharmaOnline - Fókuszban a bázisinzulinok

Sitagliptin a 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében Az ingadozó vércukorértékek komoly kihívást jelentenek mind az orvos, mind a beteg számára. Ezzel a klinikai problémával 1-es típusú diabeteses betegek esetében napi szinten találkozhatunk, míg 2-es típusú cukorbetegségben a vércukorszint-ingadozás jellemzően a betegség késői stádiumában szokott kihívást jelenteni, amikor a saját inzulintermelés jelentősen csökken, és a beteg exogén inzulinkezelésre szorul.

Bázis inzulin 2-es típusú cukorbetegségben egyre több bizonyíték támasztja alá a nagy vércukor-ingadozások és a krónikus mikro- illetve makrovaszkuláris szövődmények kialakulása, valamint a kardiovaszkuláris mortalitás közötti kapcsolatot.

A vércukor-variabilitás jelentősége a klinikai gyakorlatban

Ugyanakkor az 1-es típusú diabetesben elvégzett tanulmányok ellentmondásos eredménnyel zárultak. Bár néhány tanulmány eredménye alapján felmerült, hogy a jelentős vércukor-ingadozás hosszú távon előidézheti a mikrovaszkuláris szövődmények közül a neuropathia és a nephropathia létrejöttét, a vizsgálatok többsége nem igazolta a vércukor-variabilitás pozitív prediktív értékét a krónikus szövődmények kialakulására vonatkozóan.

bázis inzulin a cukorbetegség kezelése linden virágok

Meg kell jegyezni, hogy az erre vonatkozó adatok olyan tanulmányokból származnak, amelyeket nem a vércukor-variabilitás hatásának vizsgálatára terveztek 1. Fotó: rf Jól ismert, hogy a hypoglykaemia a cukorbetegség kezelésének egyik leggyakoribb és legsúlyosabb szövődménye, a megfelelő anyagcserekontroll elérésének egyik legfőbb akadálya. A krónikus szövődmények kialakulásában játszottellentmondásos szerepe ellenére a vércukor-variabilitás hypoglykaemia-kockázatot előrejelző képességének klinikai jelentősége megkérdőjelezhetetlen.

Több vizsgálat is igazolta, hogy a súlyos hypoglykaemiás epizódok előfordulását a vércukorszint-ingadozások jelentős fokozódása előzi meg.

bázis inzulin lenmag kezelés cukorbetegség

A rossz anyagcseréjű, nagy vércukor-variabilitású cukorbetegekben a diabetes cukorbetegség kezelése a vércukor-ingadozások csökkentése nélkül nem lehet megfelelően kontrollálni, mert a vércukorszint átlagának csökkentése fokozhatja a hypoglykaemia előfordulásának a kockázatát.

Az inzulinkészítmények variabilitása A nagyfokú vércukor-ingadozás egyik oka lehet a kezelés során alkalmazott inzulinkészítmény variábilis hatása. A gyors hatású bólus- inzulinok alkalmazásakor a nagyfokú posztprandiális variabilitást az elfogyasztott szénhidrátmennyiséghez képest inadekvát dózisban alkalmazott bólusinzulin szokta okozni relatív inzulintöbblet vagy -hiány.

A cukorbetegség kezelésében gyakran választott forma az inzulin terápia 1-es típus esetén kötelezőmelynek több típusa is létezik, attól függően, milyen a hatásfok, illetve a felszívódási sebesség.

Ezért a bázisinzulinok szempontjából a terápiás választásunkat meghatározhatja az adott inzulin variabilitása. Gyakorlati oldalról megközelítve, ha egy HbA1c szempontjából nem jól kontrollált beteg esetében, 20 egység bázisinzulin alkalmazásával konzekvensen jelentősen eltérő, széles tartományban szóró éhomi értékeket kapunk, akkor komoly kihívást jelent a klinikusnak, hogy titrálja-e és hogyan az alkalmazott inzulindózist anélkül, hogy akár a hypo- akár a hyperglykaemiás események kockázatát növelné.

Az egyes bázisinzulinok variabilitását különböző módon jellemezhetjük: beszélhetünk egyének közötti variabilitásról azonos dózis mellettegyes napok vércukorprofilja közötti variabilitásról prediktibilitásvagy 24 órán belüli vércukoringadozásról fluktuáció.

Hogyan illeszkedhet az inzulinterápia az élettani funkciókhoz?

Az egyének közötti variabilitásnak bázis inzulin kisebb a klinikai jelentősége, hiszen az inzulin dózisát egyébként is egyéni igények alapján bázis inzulin. Gyakorlati szempontból nagyobb jelentősége van a napok közötti ingadozásnak és a 24 órán belüli dózistól dózisig tartó vércukor-ingadozásnak. Mindkettő jelentősen befolyásolhatja az anyagcserekontrollt, a mindennapok hypo- és hyperglykaemia-kockázatát.

A vércukorszint-variabilitás mérése A vércukor-variabilitás mérésére vonatkozóan nincs konszenzus, a technikai mérések gyakorisága, pontossága és matematikai nehézségek a vércukorértékek nem normál eloszlása, a vércukorátlag befolyásoló hatása kiküszöbölése mellett a mindennapi gyakorlatban a legfontosabb szempont, hogy a meghatározása gyors és hatékony legyen.

Az isoglykaemiás clamp technika standardizált, laboratóriumi körülmények között mutatja a variabilitást, amely valóban az inzulinkészítmény vércukorra gyakorolt hatásának ingadozását írja le.

Milyen gyakran kell alkalmazni az inzulint?

Amennyiben ismételt clampvizsgálatokat alkalmaznak, a napok közötti variabilitást lehet leírni, míg a 24 órán belüli fluktuációt akár egy clampvizsgálattal is jellemezni lehet. Tudnunk kell azonban, hogy a mindennapokban számos olyan tényező befolyásolja a vércukorszintet, amelyek hatása vagy összegzett hatása elmossa a clampvizsgálatokban detektálható variabilitáskülönbséget, ha két inzulinkészítményt nem laboratóriumi, hanem klinikai körülmények között hasonlítunk össze ebből a szempontból.

Fontos kérdés, hogy a clampvizsgálatokban detektált variabilitáskülönbségek érzékelhetők-e a mindennapokban. Bázis inzulin a 24 órán belüli aktivitáseloszlást illeti, amely a fluktuációt határozza meg, a humán NPH- és a Gla és IDet-inzulinok összehasonlításának nincs klinikai relevanciája, hiszen a humán NPH-inzulin a kívántnál rövidebb 12—14 órás hatástartama, csúcshatással járó farmakokinetikája folytán nem tudunk 24 órás eloszlásról beszélni.

bázis inzulin dirt a cukorbetegség kezelésében

Bár fluktuáció szempontjából nem történt összehasonlítás a Gla és az IDet-inzulinok között, feltételezhetően a Glainzulin napon belüli vércukor-ingadozása clamp technikával alacsonyabb az IDet rövidebb hatástartama miatt, de ez jelenleg csak hipotézis. Napok közötti variabilitás szempontjából rendelkezésünkre áll egy direkt összehasonlítás, amelynek során a variabilitás IDet esetében bizonyult a legalacsonyabbnak, ennél magasabb volt a Gla inzulin variabilitása, míg a humán NPH-inzuliné mindkét analóg hosszú hatású bázisinzulinnal összehasonlítva magasabbnak bizonyult 2.

bázis inzulin a kezelés az 1. típusú diabétesz árfolyam

A klinikai vizsgálatok során a variabilitás csökkenését a bázisinzulinok esetében az éhomi vércukor ingadozásával szokták jellemezni. Bár az IDet inzulin a clamp vizsgálat során alacsonyabb napok közötti variabilitást mutatott, ez a klinikai vizsgálatok során csak a humán NPH-inzulinnal összehasonlítva és csak 1-es típusú cukorbetegség esetében hozott konzekvensen mérhető előnyt az éhomi vércukor ingadozásában.

A humán NPH-val összehasonlítva 2-es típusú cukorbetegségben előny nem volt konzekvens, míg Gla inzulinnal összehasonlítva, függetlenül a cukorbetegség típusától, klinikai előny nem volt kimutatható. A klinikai tapasztalat még viszonylag szerény az analóg ultrahosszú hatású bázisinzulinokkal, így a gyakorlat szempontjából a rendelkezésre álló vizsgálati eredményekre támaszkodhatunk.

Mi az inzulin?

Egy közelmúltban megjelent publikáció eredményei szerint az analóg ultrahosszú hatású bázisinzulinok közül a Gla egyenletesebb vércukorprofilt eredményez a klinikai gyakorlatban a Gla inzulinnal összehasonlítva.

A két bázis inzulin ultrahosszú hatású bázisinzulin farmakokinetikai és farmakodinamikai sajátosságait 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők körében mindkét gyártó cég összehasonlította, azonban az eredmények jelenleg csak absztrakt formájában állnak rendelkezésre és ellentmondóak. Nyilvánvaló, hogy a végleges választ a Gla és az IDeg közvetlen összehasonlítása fogja megadni 4. Összegzés A vércukorértékek ingadozása és a krónikus mikro- illetve makrovaszkuláris szövődmények kialakulása, valamint a kardiovaszkuláris mortalitás közötti kapcsolat miatt fontos, hogy a cukorbetegek egyénre szabott kezelése során — különösen inzulinkezelés alkalmával — figyelembe vegyük az antihyperglykaemiás szerek vércukorszint-csökkentő hatásának variabilitását.

Az analóg hosszú hatású bázisinzulinok kisebb variabilitással jellemezhetők, mint a humán NPH-inzulin. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az analóg ultrahosszú hatású bázisinzulinok alkalmazása mellett a vércukorértékek bázis inzulin kisebb, mint az analóg hosszú bázis inzulin bázisinzulinok mellett, bár ennek a megállapításnak a megerősítése még várat magára.

Irodalom: 1.

Mikor van szükség inzulin terápiára?

Effect of glucose variability on the long-term risk of microvascular complications in type 1 diabetes. Diabetes Care. Lower within-subject variability of insulin detemir in comparison to NPH insulin and insulin glargine in people with type 1 diabetes.

Lehet, hogy érdekel